Régen a vásárok elengedhetetlen "kelléke" volt a mézeskalács, mostanság azonban egyre inkább megfeledkezünk erről az édességről, melyből a huszár vagy szív alakúak határtalanul boldoggá tették nagyszüleinket és az ő nagyszüleiket is.
Hajdú-Bihar megye székhelyére egész évben érkeznek a turisták, hiszen a Nagyerdő, a város látnivalói, a kellemes hangulat akár karácsonykor, akár tavasszal magával ragadja az embert.
A debreceni Déri téren, 1 szám alatt található a múzeumnak otthont adó neobarokk épület, amelyet Györgyi Dénes és Münnich Aladár közös tervei alapján építettek 1923 és 1929 között.
Debrecenben a XVI. századi hitújítási mozgalommal az egész város református vallású lett, gyakorlatilag katolikus egyházközség nem is működött itt.
Debrecen városának közelében, a Nagyerdőben található a Debreceni Kultúrpark, amely magába foglalja a vidámparkot illetve az állatkertet.
Közel két évszázados múltra tekint vissza a Debreceni Fűvészkert - az első botanikus kert helyét 1807-ben jelölte ki a város akkori tanácsa.
Egy telek és egy kőház állt évszázadokkal ezelőtt Debrecen legrangosabb szállodájának a helyén, amely nem csak szolgáltatásai miatt, hanem történelme miatt is fontos látnivaló Debrecen városában.
A Hajdú-Bihar megyei megyeközpont főutcájának, a Piac utcának két épülete is igen figyelemre méltó.
Debrecen városának egyértelműen legfontosabb szimbóluma a Piac utcában, a város központjában található Református Nagytemplom.
Magyarország második legnagyobb, a Tiszántúl legnagyobb és legjelentősebb városa a Hajdú-Bihari megyeszékhely.
